Forrás: www.mek.iif.huA Nagypengyom dűlőben középkori település és temető nyomaira bukkantak a régészek. Feltételez-hető, hogy a Bor-Kalán nemzetség szállásterületéhez tartozott, Nagykőröshöz hasonlóan.Tetétlen története mintegy 900 éves. Először 1091-ben a kunok dúlásának esett áldozatul.A falu második, végleges pusztulása a tatárjárás alatt történt 1241-1242-ben.A 18. század végén Kőrös város birtokolta, majd örökre megvásárolta.Tetétlen mindig is szórványtelepülés volt. A birtokosai nagykőrösi kisnemes gazdák voltak, akik Nagykőrösön lévő kúriákban laktak, de a pusztai birtokon is létesítettek lakható tanyákat, tanyaközpontokat és a cselédség is itt tartózkodott, akik tulajdonképpen az állandó népességet alkották. Ilyen gazdasága volt Inárcsi Farkas Eleknek Tetétlenen, ahol 1855-ben vendégül látta Arany Jánost,a református gimnázium tanárát, Szilágyi Sándor történész és Deák Lajos tanártársaival együtt.Arany János nagy érdeklődést tanúsított az Árpád-monda iránt, miszerint a Nagypengyom halom tetején táborozott serege élén, s ennek hatására írta meg A tetétleni halmon című verseket szentelte.A település 1950-ig tartozott Nagykőröshöz, ekkor azonban Kőröstetétlen néven önálló közigazgatású községgé alakult. Az önállósodásnak nem csupán belpolitikai, hanem demográfiai okai is voltak. Az 1930-as népszámlálás szerint Kőrösetétlen Bővebben »